T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
2001. j�nius |
2001. j�lius |
Hogy meg�rts�tek a trendeket, amelyek a teliholdak �s a nap�jegyenl�s�g d�tumait �s id�pontjait t�kr�z� t�bl�zatokban bukkannak fel, gondoljatok arra, hogy csak a Haditenger�szet adatait vizsg�lj�tok, �s nem pedig csak a Hold �s a F�ld val�s�gos halad�s�t. N�zz�tek ezt a Haditenger�szet szemsz�g�b�l, �s hogy mivel lettek megb�zva. Csakugyan, egy kicsivel t�bb id�re volt sz�ks�ge a lassul� F�ldnek, hogy a nap�jegyenl�s�ghez meg�rkezzen. Ez egy szinkroniz�l�si pont, �jf�lkor t�rt�nik, ez�rt nem lehet k�nnyed�n elsimlizni, �gy t�kr�zi a t�nyleges, be nem jelentett lassul�st, a mai napig is. Ez a Nap�jegyenl�s�g trendvonala, t�bb id�t v�ve ig�nybe a meg�rkez�shez, �s ez ann�l is nyilv�nval�bb, mivel ehhez csak egy t�nyez�t kell figyelembe venni: a F�ldnek a Nap k�r�li p�ly�j�t. A nap�jegyenl�s�get a Haditenger�szet sz�m�tja ki, �s t�nylegesen csak minden negyedik �vben m�rik meg (a sz�k��v szinkroniz�l�s�nak megfelel�en). Ez az�rt van, mert a sz�k��ves ciklus bet�lt�s�hez sz�ks�ges 4 �v alatt, a nap�jegyenl�s�g defin�ci� szerint a f�ldgoly� eg�sz�n t�rt�nik, minden �vben alkalmasint kb. 1/4 fordul�val sz�molva fordul�nk�nt minden �vben egy adott tavaszi vagy �szi nap�jegyenl�s�gre. Mi�rt nem v�geznek egy val�s m�r�st, amint az v�gighalad a f�ldg�mb k�r�l? Mert az egyenl�t� legnagyobb r�sze, vagy j� r�sze, �ce�non van. Annak a m�sodperc-t�red�knek a pontos megm�r�se, ahogy a Nap az egyenl�t� f�l�tt delel, nagyobb stabilit�st ig�nyelne, mint amennyit egy haj� biztos�tani tud. A hull�mok hib�kat okoznak, �s ahhoz, hogy a haj� biztosan a pontos koordin�t�kon legyen, hajsz�lpontos vez�rl� rendszerek kellen�nek, stb. Ez�rt a 4-b�l 3 �vig egy sz�m�tott nap�jegyenl�s�gre hivatkoznak. De azut�n minden negyedik �vben t�nylegesen megm�rik a nap�jegyenl�s�get egy fix fizikai f�ldi poz�ci�b�l, �s ez az, ami k�sve �rkezik (abban a fizikai pontban!).
A telihold m�sk�pp m�k�dik, mert itt k�t t�nyez�t is figyelembe kell venni, egyr�szt a Holdnak a F�ld k�r�li p�ly�j�t, m�sr�szt pedig a F�ld forg�s�t, �gy ez �sszetettebb, �s az �tlag k�z�ns�gnek nehezebb k�vetnie. Eml�tett�k, hogy az�rt, hogy kicsit el�re be�ll�ts�k az adatokat, hogy a F�ld lassul�sa kev�sb� legyen nyilv�nval�, a Haditenger�szet ler�vid�tette a Telihold peri�dusokat az adat-t�bl�zataiban, �s ez r�viddel az X-bolyg� l�tez�s�nek 1983-as meger�s�t�se ut�n kezd�d�tt. Ezt az el�-be�ll�t�st �gy v�gezt�k, hogy a lassul� F�ld kevesebb napot t�lt�tt el k�t telihold k�z�tt, a t�bl�zataikban, hogy �gy a F�ld v�gs�, t�nyleges lelassul�sa rem�lhet�leg passzoljon a t�bl�zataikkal a nagyobb k�v�ncsis�g �s az alaposabb vizsg�l�d�sok idej�n. Azonban m�g ezt az el�-be�ll�t�si d�nt�st megel�z�en, mely egy jelent�sen lassul� F�ld el��rzet�re alapoz�dott, a Haditenger�szet egy fokozatosan lassul� F�lddel sz�molt. Ahhoz, hogy a F�ldr�l egy telihold legyen l�that�, a Napnak, a F�ldnek �s a Holdnak �gy kell rendez�dnie, hogy a Hold telibe kapja a Napot, �s hogy ez a F�ldr�l is �gy l�tsz�djon. Egy ilyen l�tv�nyhoz, a Holdnak a F�ld h�ts� fel�n�l kell lennie. A F�ld fog�s�nak lassul�sa idej�n, a Nap �s a Hold a megszokott m�don halad, nem lassulva. Ez�rt, a Hold id�ben helyezkedik �gy, hogy teliholdnak mutassa mag�t, �m a hely a F�ld�n, amelyr�l azt j�solt�k meg, hogy a telihold onnan lesz l�that�, lehet, hogy nem lesz poz�ci�ban, hogyha a F�ld lassabban forog. �gy a F�ldnek l�that�lag t�bb id�be telik, egy nagyon fokozatos lassul�s eset�n, hogy, egy adott f�ldi helyre vonatkoztatva, meg�rkezzen oda, ahonnan a telihold l�tsz�dik. A plusz id� csak lehet�v� teszi a F�ldnek, hogy a l�tv�nyhoz helyezkedj�k. Egy bizonyos pontj�n t�l azonban ennek a lassul�si folyamatnak, a teliholdat megfigyelni k�v�n�k m�r nem ker�lnek ehhez megfelel� poz�ci�ba a megjel�lt �jszak�n. El�sz�r, a holdat az egyik horizonton lehet majd megfigyelni, majd azut�n a magasban, azut�n pedig a m�sik horizonton, de ekkor m�g mindig a megfelel� napon lehet majd l�tni. A teliholdat majdnem mindig �jszaka keresik vagy veszik �szre, amikor nagy hat�s�. Nappal, a teljess�g m�rt�k�t megzavarhatja a l�gk�rben sz�tsz�r�d� napf�ny. Ez�rt, sz� szerint napi k�l�nbs�get v�rva t�rt�nt - a teliholdak megfigyel�se k�z�tt, hogy a telihold l�that�an olyan sokkal kor�bban �rkezik meg -, ahogy az adatokat a t�bl�zatban el�-be�ll�tott�k.
Az X-bolyg� 1983-as t�nyleges felfedez�s�ig, nagy vonakod�s volt, a felfedez�s esetlegess�ge folyt�n, afel�l, hogy megv�ltoztass�k-e az el�re jelzett d�tum/id� t�bl�zatokat. A csillag�sz k�z�ss�g fokozott pontoss�got k�vetel, �s amennyiben a meghamis�tott adatokra f�ny der�l, a bizony�t�kot nem lehet megtagadni vagy eltussolni. Azonban p�nik uralkodott, az X-bolyg� k�r�li eltitkol�s kieszel�s�nek napjaiban, �s bizonyos l�p�seket foganatos�tottak, amelyek bizonys�got adnak erre a p�nikra.