T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
2001. augusztus |
- |
A repulzi�s er� az, amely a napokat egym�st�l sz�jjel tartja, amilyen t�vols�gban azok vannak - vagy legal�bbis szerepet j�tszik ebben. A gravit�ci�s er� (mezej�nek) kiterjed�se �ri�si, ak�rcsak a f�ny r�szecsk�k �ltal beutazott t�vols�g, de a f�ny r�szecsk�khez hasonl�an a gravit�ci�s r�szecsk�k mozg�s k�zben elt�r�t�dhetnek. A galaxisokon kereszt�l az emberhez eljut� f�ny r�szecsk�k l�nyeg�ben egy egyenes vonal ment�n haladtak v�gig, hacsak el nem t�r�tette vagy nyelte �ket valami az �tjuk sor�n. Milyen dr�ma j�tsz�dik le, amikor t�bb, mint k�t gravit�ci�s �ri�s van egym�s k�zels�g�ben, �s mi�rt van az, hogy a kett�scsillagok oly gyakoriak?
Egyetlen gravit�ci�s �ri�ssal a k�zelben a gravit�ci�s r�szecsk�k belesodr�dnak a gravit�ci�s �ri�sba, majd kil�vell�dnek, k�zdelem n�lk�l. Egy kil�vell�d�s v�g�n, a v�gyuk, hogy saj�t fajt�jukkal csoportosuljanak, azt okozza sz�mukra, hogy visszat�rjenek a legk�zelebbi csom�ba. Ezt azonosnak lehetne tekinteni a fekete lyukb�l kisz�k� f�ny viselked�s�vel, mivel az is mozg�sban van, de nem t�vozik el, hanem visszat�r. A t�nynek, hogy m�s, k�zelben l�v� gravit�ci�s r�szecsk�k is visszat�rnek, nem kis r�sze van ebben, mivel azok, amelyek �raml�sban vannak, egy m�sikhoz szint�n vonz�dnak, �gy a r�szecsk�k a kil�vell�d�s v�g�n �gy tal�lj�k, hogy �k is elmozdulnak a gravit�ci�s �ri�s ir�ny�ba, annak eredm�nyek�nt, hogy pr�b�lnak k�zeli gravit�ci�s r�szecsk�k fel� mozogni.
Amikor k�t egyforma m�ret� gravit�ci�s �ri�s van jelen - mint a kett�scsillagok eset�ben - a dr�ma egy hat�rozatlans�gi pont �ltal kapcsol�dik �ssze a kett� k�z�tt. A gravit�ci�s r�szecsk�k egy kil�vell�d�s v�g�n - vagy lassulva a t�voztukkor lecs�kkent nyom�s k�vetkezt�ben, amint disszip�ci� t�rt�nik - az �raml�soknak egy kever�k�t tal�lj�k mindk�t �ri�shoz visszat�rve ezen a hat�rozatlans�gi ponton. A repulzi�s kit�r�sek v�ltakoz� jelleg�ek, �gy az ingadoz�s egyszer ink�bb az egyik �ri�s fel� hajlik el, ahol egy visszat�r� �raml�s van folyamatban, m�skor pedig a visszat�r� �ram a m�sik �ri�s fel� er�sebb, �s egy adott gravit�ci�s r�szecske �tv�lt, hogy a m�sik napb�l �ramoljon ki �s be. Amikor a napok egyforma nagyok, t�vol maradnak egym�st�l, ahol a repulzi�s er� megtartja �ket, olyan m�rt�kig, hogy a t�ncukat a gravit�ci� uralja.
Ha a gravit�ci�s r�szecsk�k egy �ri�sb�l val� kit�r�sb�l �z�nlenek, de nem tal�lkoznak �ssze m�sik, k�zeli �ri�sb�l sz�rmaz� kit�r�ssel, nagy t�vols�gra tudnak kimozdulni. Ez az er� f�ggv�nye, amellyel kivet�dnek az �ri�sb�l, nagy impulzust kapva. Ugyanakkor folytat�dik minden gravit�ci�s �ri�s saj�t k�l�n dr�m�ja, �s folytat�dik minden kett�s t�nc, ami kiegyenl�t�d�tt csillagok k�z�tt fejl�d�tt ki, �gy a ter�letet elhagy� r�szecsk�k azok lesznek, amelyeket m�s dr�m�k nem ejtenek csapd�ba. A gravit�ci�s vonz�s csak egy kis t�nyez�k�nt j�tszik szerepet egy �srobban�s sor�n sz�tsz�r�dott anyag lelass�t�s�ban, �s mindannak �jra �sszehoz�s�ban egy �sszeoml�s idej�n, a legv�g�n egy �jabb irt�zatos m�ret� fekete lyukba. M�s szubatomi r�szecsk�k jelent�kenyebbek a galaxisok k�zti t�ncban, mindamellett. A gravit�ci�s t�ncok ink�bb csak helyi �gyek.